ALAPSZABÁLY

A Csepel-Szigetszentmiklósi Kavicsbánya Tavon működő Jó Szerencsét Horgász Egyesület 2023. március 4-én megtartott közgyűlésén elfogadott Alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján.

JÓ SZERENCSÉT HORGÁSZ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

PREAMBULUM

A Jó Szerencsét Horgász Egyesület a Csepel-Szigetszentmiklósi Kavicsbánya tó vízterületén, és a hozzá tartozó szárazföld területén a tulajdonosok többségi elvárásaival összhangban törvényesen működő egyesület. A Jó Szerencsét Horgász Egyesület teljes tagsága és vezetése társadalmi munkában végzi tevékenységét az egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme érdekében.

Az egyesület pártoktól független, nem fogad el és nem nyújt támogatást politikai pártok választási kampányával, pártpolitikai tevékenységével összefüggésben. A választásokon nem állít országgyűlési és helyi képviselőket, politikai tevékenységet nem folytat. Alaptevékenysége a működési területén a sporthorgászat és szabadidős tevékenységek összefogása és támogatása, a tagegyesületek érdekeinek érvényre juttatása.

· Általános rendelkezések

1. §

  • A szervezet teljes neve: Jó Szerencsét Horgász Egyesület

  • Székhelye (levelezési címe): 2040. Budaörs, Kassai út 77.

  1. Működési területe: Csepel-Szigetszentmiklós Horgásztó Rendszer

  1. Jogállása: A Jó Szerencsét Horgász Egyesület (továbbiakban: Egyesület) jogi személy.

  • Az egyesület a 2011. évi CLXXV. törvény alapján működő független, demokratikusan szervezett, önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekvédelemi és érdekképviseleti civil szervezet. Tevékenységét a jogszabályok, valamint a jelen alapszabály előírásai szerint, önálló jogi személyként végzi.

  • Az egyesület képviselete: Az egyesületet önálló képviseleti joggal az elnök képviseli.

  • Az egyesület működési területe: Magyarország

· Az Egyesület célja és feladatai

2. §

  • Az Egyesület célja:

a) az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének a biztosítása,

b) a horgászat, horgászsport népszerűsítése és fejlesztése,

c) az Egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése,

d) a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal,

e) a horgászoknak, a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására szolgáló ismeretek, Tórend, Halgazdálkodási Terv alapján,

f) a természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben,

g) a fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való nevelésük, a gyermek horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a horgászsport utánpótlás megteremtése,

h) anyagi lehetőségekhez mérten biztosítja a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását,

i) elősegíti, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb rendelkezéseket, a horgászrend szabályait megismerjék, betartsák és betartassák,

j) a saját szabályzatainak a betartásával és betartatásával segíti a halászati törvény és horgászrend ellenes cselekmények megelőzését és elkerülését, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmét,

k) a Csepel-Szigetszentmiklós Horgásztó halállományának fenntartása, megőrzése és fejlesztése,

l) a víz minőségének, tisztaságának évenkénti, vagy indokolt esetben azonnali ellenőrzése az illetékes szakhatóság közreműködésével.

2. Az Egyesület célját különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

a) közreműködik az egészséges életmódra nevelésben,

b) horgásztagjai részére versenyeket szervez,

c) együttműködik a társ-horgászegyesületekkel,

d) alaptevékenységként szerződés keretén belül ellátja tagjait a horgászathoz szükséges okmányokkal, területi engedélyekkel, végzi az állami, vagy a Magyar Országos Horgász Szövetségi megbízásokból eredő jegyforgalmazással kapcsolatos megbízási és jutalék díjak elszámolását. Halgazdálkodást, horgásztatást, céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Biztosítja a tagok szabad és folyamatos vélemény-nyilvánításának lehetőségét,

e) biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket,

f) segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében, a vizek tisztaságának megóvásában, a természet védelmében,

g) végzi az általa kezelt horgásztó halgazdálkodási feladatait, hivatásos halőri csoportot működtet,

h) ökológiai szemléletű halgazdálkodást végez,

i.) az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági

tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

  • Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat.

· Az Egyesület tagsági viszonya

3. §

1. Tagsági jogviszony keletkezése

Az Egyesületnek lehetnek teljes jogú, valamint pártoló-és tiszteletbeli tagjai akik az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadják.

a) Az Egyesület teljes jogú tagja területi tulajdonnal rendelkező és közvetlen családtagjai (szülő, gyermek, testvér, unoka, házastárs), valamint a vezetőség által elfogadott személyek.

b) A pártoló tagsági viszony-t a vezetőség külön írásos megállapodás alapján köthet.

c) Tiszteletbeli tagsági viszony az egyesület vezetőségének külön írásos megállapodása alapján jön létre.

d) egyesület új tagja lehet, aki a tagságból eredő fizetési és egyéb az alapszabályban leírtaknak eleget tesz.

2. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértéke inflációt követő, amely mindig ahhoz igazodik A Tagsági díj összegének változása a társegyesületekkel közösen kerül egyeztetésre, mely összegről Közgyűlés dönt. A Tagsági díj változását az egyesület vezetősége nyilvánossá teszi az egyesület honlapján, és weboldalán is.

3. A tagok joga és kötelességei:

a) Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben, indítványt terjeszthetnek elő,

b) Választhatók egyesületi tisztségekre és megválasztják az egyesület tisztségviselőit,

c) Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein.

d) Jogosultak a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,

e) Kötelesek tagdíjat, halasítási díjat fizetni,

f) Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni,

g) Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek,

h) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok nem örökölhetők.

  • A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy

e) az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

Kilépés: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

Felmondás: Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag szabályt sértett, és a Fegyelmi Bizottság jogerős határozatának sem tesz eleget.

Kizárás: A tag kizárható, ha jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan sértette. A közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat. A cselekmény súlyától függően egyéb hatósági eljárásra is sor kerülhet (pld: büntető feljelentés, kártérítési eljárás stb.) Ennek megfelelően a taggal írásban közölni kell az eljárás megindítását, annak okát, bizonyítékait. Az eljárást a Fegyelmi Bizottság folytatja le, azonban, ha más hatósági eljárás is szükségessé válik, a fegyelmi eljárást a hatóság jogerős döntéséig el kell halasztani, melyet az érintett taggal 8 munkanapon belül írásban kell közölni. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

5. A tagsági jogviszony megszűnéséről az egyesület elnöksége határozatot hoz.

6. Az egyesületnek nem lehet tagja az, aki horgászengedély váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

7. Tagsági jogviszony megszűnésekor a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők.

IV. Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint

a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

4. §

A./

A Közgyűlés

  • Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és a vezetőségen kívül csupán a közgyűlés összehívására jogosult által külön meghívott személyek vehetnek részt.
  • A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály elfogadása, módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselők (Elnökség, Felügyelő-és Fegyelmi bizottság tagjai) megválasztása 5 évre,

d) a beszámolók, jelentések, (Elnökségi, Felügyelő-és Fegyelmi bizottsági, Gazdasági) elfogadása,

e) azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

  • A közgyűlést az vezetőség hívja össze, évente legalább egyszer.
  • A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze lehet hívni, ha a tagság részéről legalább 10 tag írásban (elektronikus úton, e-mailban, vagy postai úton levél formájában) meghatározott témában azt kezdeményezi. Az Elnökség a tagság által kezdeményezett rendkívüli közgyűléssel kapcsolatos megkeresést 8 munkanapon belül elbírálja. Amennyiben szükségesnek ítélik meg, azonnal intézkednek a közgyűlés összehívására. Amennyiben az ügy halasztható, a döntést a következő soros közgyűlésen tárgyalják meg.
  • A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább 15 nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli postai vagy elektronikus levélben történő értesítés. A közgyűlési meghívót az egyesület honlapján, és weboldalán is közzéteszi.
  • Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, annak kezdeményezésétől számított 30 napon

belül, ha azt:

- A bíróság elrendeli,

- Az egyesület elnöke, az Elnökség,

- A Felügyelő Bizottság,

- Az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

- Az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

- Az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye

- a közgyűlés időpontja,

- a közgyűlés helye,

- napirendi pontok,

- figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére,

- a napirendet a meghívóban olyan részletesen kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

8. Az vezetőség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

  • A közgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek legalább az 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a határozatképesség nem áll fenn, a közgyűlés változatlan napirendi pontokkal legkorábban a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontban ismét összehívható, melyet a kiküldött meghívóban jelezni kell. Az így összehívott közgyűlés a küldöttek létszámától függetlenül határozatképes a meghívóban szereplő napirendi pontok tekintetében. A meghívóban a küldötteket figyelmeztetni kell a megismételt közgyűlés eltérő határozatképességi szabályára.
  • A közgyűlés határozatait általában szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

11. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden 18. életévét betöltött tagja, a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével. Az egyéb, a vezetőség által elfogadott, meghívott személyek véleményt nyilváníthatnak, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.

12. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két fő hitelesítőt, és szavazatszámlálókat kell választani.

13. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) aki az egyesületnek nem tagja,

b) aki ellen szabálysértő eljárás van folyamatban,

c) akinek a hozzátartozója érdekelt a döntésben, de az egyesületnek nem tagja,

d) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy;

e) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

14. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Elfogadottnak (megválasztott-nak) tekinthető az a javaslat mely a legtöbb szavazatot, de legalább, a jelenlévők szavazatának a többségét (50+1%) megkapta. A létszámra vonatkozóan, a jelenlévő, szavazásra jogosultak száma az irányadó.

15. A Közgyűlésen elhangzottakról, határozatokról minden esetben írott jegyzőkönyv, esetenként hangfelvétel használata engedélyezett, (a külön erre vonatkozó szabályok betartása mellett) amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el.

B./

Az Elnökség: Elnök, Alelnök, és a Tógazda

  • Az egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. Az Elnökség 3 tagból áll. Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 évre. A vezetőség tagjait a meglévő beosztások alapján választja meg a különböző beosztásokra.
  • Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.
  • Az elnökség tagjai: (a 2024. szeptember 28. Tisztújító Közgyűlés Határozata, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 51.Pk.60.421/1996/26 Végzése értelmében.)

Elnök: Fogarasi András                                                 Anyja neve: Tímár Erzsébet  

                                                                                      Lakóhely: 2040. Budaörs, Kassai utca 77.             

Alelnök: Hittmanné Czimányi Tímea                           Lakóhely: 2040.Budaörs, Lévai u. 15.

Tógazda: Hittmann Tibor                                            Lakóhely: 2040.Budaörs, Lévai u. 15.


Az elnökség tagjai az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. Az elnökség - a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével - az Egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.

  • Az elnökség feladatkörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) a költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesület tagok általi befizetéseinek kezelése, annak felhasználására vonatkozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az egyesület elnöksége által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb dokumentumok vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;

  • Az elnökség tevékenységéről évente, írásban az éves befizetések alkalmával beszámol a tagságnak.
  • Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább fél évente tartja. Az üléseket a napirend közlésével az elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább tizenöt (15) nappal. A Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.
  • Indokolt esetben az elnökségi ülés személyes jelenlét nélkül, online elektronikus, digitális formában is összehívható, és megtartható.
  • Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg.
  • Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.
  • Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai munkacsoportokat hozhat létre.
  • Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök önállóan képviseli, de ezen jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.
  • Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök önállóan jogosult.

· Az Elnök feladatai és hatásköre:

a) a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,

b) az Egyesület képviselete,

c) az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,

d) irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,

e) gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,

f) mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

g) A halállomány védelmében Halgazdálkodási Terv, vagy vis-maior esetben a horgászrend ideiglenes módosítása.

Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén az egyesületet az elnökség két tagja együttesen is képviselheti.

· Az Alelnök feladatai és hatásköre:

  • Az Alelnök feladata az ülések levezetésének biztonságos megszervezése, technikai hátterének biztosítása. Az elnök feladatkörének megfelelően szerepet vállal az egyesület teljes körű működésének elősegítésében.
  • Az Alelnök az elnök feladatkörével azonos felelősséggel tartozik, mind jogi, mind döntési kérdésben.

· A Tógazda feladatai és hatásköre:

  • A tógazda az egyesület alapszabálya, a Halgazdálkodási Terv és Tórend, valamint a Fegyelmi Bizottság szabályzatának betartása mellett irányítja a halőrök munkáját, végzi tevékenységét a terület teljes egészén (víz, szárazföld).
  • A tógazda feladatai:
  • a Halgazdálkodási Terv szerinti előírások elvégzése,
  • a Tórend, horgászrend folyamatos ellenőrzése, annak betartatása,
  • a halvédelem, halőrzés koordinálása, ellenőrzése
  • az előírásoknak megfelelő bóják használatának ellenőrzése,
  • a halőrök munkájának megszervezése, ellenőrzése,
  • telepítések megszervezése, telepítésen való kötelező részvétel,
  • az egyesület belső szabályairól való tájékoztatás a halőrök részére,
  • tájékoztatási kötelezettség az Elnökség felé a szabálytalan tevékenységekről, fegyelmezetlen magatartásokat illetően.

C./

Egyéb tisztséget betöltők működési rendje

C.1. Felügyelő Bizottság

a) A Felügyelő Bizottság tagsága

1. Az egyesületi tagok a közgyűlés alkalmával választják meg a Felügyelő Bizottság tagjait. A felügyelőbizottság három tagból áll - egy fő elnök és két fő bizottsági tag - azzal a feladattal, hogy az egyesület és az elnökség alapszabály szerinti működését ellenőrizze.

2. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképessé- gét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

3. A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai az egyesület vezetőségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

4. A közgyűlés, mint döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat 5 évre, többségi szavazattal. A Felügyelő Bizottsági tagsági jogviszony annak elfogadással jön létre.

5. A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelő Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát közvetlenül az egyesület Elnökéhez kell írásban előterjesztenie.

b) A Felügyelő Bizottság működése

1. A Felügyelő Bizottság az Ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság a szükséghez képest, de legalább hat hónaponként ülésezik.

2. A Felügyelő Bizottság köteles a tagok vagy a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

3. A Felügyelő Bizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az elnöktől felvilágosítást kérhet. Az egyesület számláját, pénztárát, vagyontárgyait, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

4. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével hozza meg. Az alapszabály értelmében ennél alacsonyabb határozathozatali arány tilos.

5. Súlyosabb hiányosság megállapítása esetén írásban tájékoztatja az Elnökséget, és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, vagy az ellenőrzés az Elnökség tevékenységével kapcsolatban állapít meg súlyosabb hiányosságokat, a Felügyelő Bizottság köteles kezdeményezni a közgyűlés összehívását. Ilyen esetben a közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni.

6. A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget értesíteni, illetve annak összehívását kezdeményezni, ha az egyesület működése során olyan jogszabály -, vagy Alapszabály sértő esetet, vagy egyébként az egyesület érdekeit sértő eseményt, vagy mulasztást észlelt, melynek megszüntetése, a hátrányos következményeinek elhárítása, illetőleg ezek enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé, illetőleg a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

c) A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége

1. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesület Elnökének.

C.2. Fegyelmi Bizottság

a) A Fegyelmi Bizottság tagsága

1. A Fegyelmi bizottság 3 tagját a közgyűlés választja meg többségi szavazattal 5 évre, az Elnökség és a Felügyelő bizottság megválasztásával egyidejűleg. A Fegyelmi Bizottság 1 fő elnökkel és két fő taggal működik.

2. A Fegyelmi Bizottság hatáskörét az Egyesület Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.

3. A Fegyelmi Bizottság szükség szerint ülésezik. Feladata az Elnökség által tett javaslat alapján a fegyelmi eljárás lefolytatása és az elnökség felé történő javaslattétel az egyesület tagjának kizárása tekintetében.

4. A Fegyelmi Bizottság ülését, annak elnöke hívja össze szükség szerint.

5. A bizottság tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.

b) A Fegyelmi Bizottság működése

1. A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint a vezetőség és a bizottságok tagjainak fegyelmi ügyében.

2. A bizottság eljárásaira a MOHOSZ fegyelmi szabályzat általános, irányadó útmutatásai és a Fegyelmi büntetések mértékének egyesületi szabályzata rendelkezései az irányadók.

3. Az eseti eljárások szabályszerű lefolytatásáról a bizottság elnöke gondoskodik.

4. A bizottság időszakonként tájékoztatja a vezetőséget a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról.

5. A bizottság elnöke az éves munkájukról a közgyűlésen beszámol.

c) A fegyelmi eljárás szabályai

A fegyelmi eljárás szabályait a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.

C.3. Titkár

Az egyesület Titkárának feladatai:

1. előkészíti a közgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztéseket.

2. gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének vezetéséről, az egyesület határozatairól nyilvántartást vezet.

3. ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendőit.

4. segíti az egyesület elnökét feladatainak ellátásában, végzi az elnök által írásba ráruházott munkafeladatokat.

5. utalványozási jogkört gyakorol.

C.4. Gazdasági vezető

Az egyesület gazdasági vezetőjének feladatai:

  • intézi a tagság éves horgászengedélyének kiadását (HORINFO -rendszerben)
  • állami jegyek elszámolásával kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása
  • horgászvizsgák szervezésében támogatást nyújt

V./ A határozatok rendje

5. §

1. A Közgyűlésről, valamint az Elnökség a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek során hangfelvétel elkészítése alkalmazható az adatkezelési szabályok betartása mellett.

2. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen:

- a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a Felügyelő bizottságesetében név szerint),

- a határozatképességet,

- a véglegesített napirendet,

- a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,

- a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint).

3. A jegyzőkönyveket hitelesítik:

- a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,

- az elnökségi, a felügyelő bizottsági és a fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,

4. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

- a határozat véglegesített szövegét,

- a határozatok számát,

- a határozathozatal időpontját,

- annak érvényességi körét, hatályát,

- a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint),

5. A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, a határozatot az érintetteknek meg kell kapniuk.

VI./

A testületi összeférhetetlenség

6. §

1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

2. Nem lehet az Egyesület Elnöke, Elnökségi tagja, Felügyelő Bizottsági és Fegyelmi Bizottsági tagja az a személy, aki:

a) olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget- úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

e) az a), b), c), d) pontoknál a tiltás az eseménytől számított három évre vonatkozik.

3. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

a) vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) a vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.

c) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

d) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

VII./ Az Egyesület gazdálkodása

7. §

  • Az Egyesület vagyonának, gazdálkodásának, valamint a hozzá tartozó pénzkezelést, megbízott könyvelő végzi.
  • Az Egyesület vagyona:
  • tagdíjakból,
  • a saját vizeire váltott területi engedélyek- és napijegyek árából,
  • pályázati támogatásokból,
  • adományokból áll.

  • A működéséhez szükséges anyagi eszközöket az alábbi forrásokból biztosítja:

- tagdíj, a tagság éves horgászengedélyeinek éves befizetéseiből,

- pályázati bevétel, a MOHOSZ által kiírt pályázatok elnyeréséből,

- adományok, a tagság, a társhorgász egyesületek, a tulajdonosok adományaiból

4. A vagyont pénz- és egyéb eszközök (csónak, csónakmotor) egyéb vagyontárgyak képezik.

5. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.

6. Az Egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az Elnök gyakorolja. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot a az elnökség két tagja együttesen gyakorolja.

7. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik, a tagok befizetései alapján.

8. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel. Az egyesület tagjai vagyonukkal nem felelnek!

9. Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt.

III./ Az Egyesület működésének nyilvánossága

8. §

1. Adatkezelési és közzétételi szabályok

a) Az egyesület, tagjairól külön nyilvántartást vezet, tagságának nyilvántartása az Országos Horgász Szövetség "HORINFO" elektronikus rendszerében jön létre a tagsági jogviszony felvétele, vagy megújítása révén.

b) Az adatkezelés során az adatkezelő köteles betartani az adatkezelésre vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírásokat.

c) A tagnyilvántartás nem nyilvános, a tagokról személyes adatokat csak jogszabály előírása alapján vagy az érintett hozzájárulása esetén lehet kiadni.

d) A közgyűlés és az egyesület szerveinek határozatai, valamint az egyesület működése során keletkezett valamennyi irat a tagok részére nyilvános, abba, betekinthet, indokolt esetben másolati példányt kérhet, a másolat költségeinek megfizetése mellett, az egyesület székhelyén.

e) Az egyesület közzétételi kötelezettségeit a

honlapján, valamint a

jo-szerencset-horgasz-egyesulet5.webnode.hu

https://www.facebook.com/joszerencset.horgaszegyesulet/ oldalán teljesíti.

IX./ Vegyes és Záró rendelkezések

9. §

1. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet.

2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

  • A civil szervezet működése felett az ügyészség, az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

4. Ezt az alapszabályt, a Jó Szerencsét Horgász Egyesület 2023. március hó 04. napján megtartott küldött közgyűlésén közszemlére adtuk, szerkezetével és tartalmával szemben kifogás nem érkezett, a közgyűlés 15/2023.03.04 számú határozatával elfogadta.

Záradék:

Alulírott Fogarasi András elnök, mint az Egyesület törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának, valamint a 2024.09.28. Közgyűlés által elfogadottaknak.

Kelt: Budaörs, 2024.09.28




Fogarasi András

elnök

lakcíme: 2040 Budaörs, Kassai utca 2.

hatsz...51.Pk.60.421/1996/26

A képeket biztosította: Pexels
2025. 03.19. 2022 kg háromnyaras ponty telepítése
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el